Köszöntünk oldalunkon minden kedves látogatót.

Értesitünk benneteket,hogy a régi szentkilian.com. web oldal nem üzemel, helyette ez az oldal látogatható.

Szervezés alatt van a Solymári nagy priorátus melynek vezetöje Lovag Hamvas Márton Nagy prior.

 

Elérhetöségünk: szentkilian@gmail.com

 

Dr.Kilián Gusztáv

Nagymester

 https://www.youtube.com/watch?v=hKeYmHzfjBg

Csak törpe nép felejthet ősnagyságot,

Csak elfajult kor hős elődöket :

A lelkes eljár ősei sírlakához

S gyújut régi fénynél új szövétneket.

S ha a jelennek halványul sugára

A régi fény ragyogjon fel honára.

 

Garay.

 

 

http://youtu.be/TjvZVXQhPog

 

 

ARANYBULLA (1222)

MÁSODIK ANDRÁS KIRÁLY
DEKRÉTOMA, AKI JERUZSÁLEMINEK MONDATIK.

A szent Háromság egy Isten nevében.

1. §. András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galiczia és Lodoméria királya, örök emlékezetűl.

2. §. A miért hogy országunk nemeseinek és másoknak is Szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszujából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket, és előttünk való királyai fülét az ország állapotjának megjobbitásáról.

3. §. Mi tehát az ő kérelmöknek mindenben eleget akarván tenni, kivel tartozunk is, jelesben azért, mert ez okon velek már gyakortább nem kicsiny keserüségre jutott ügyünk, a mit a királyi tisztesség tökéletes megtartásáért eltávoztatnunk illik, ez pedig senki más által nem lehet inkább mint ő általok: megadjuk mind nekik, mind országunk többi lakosinak azt a szabadságot, melyet a szent király adott.

4. §. E fölött egyebeket is, az ország állapotjának épülésére való üdvös dolgokat, rendelünk ily módon:

 

1. CZIKKELY.

Szent István király ünnepéről.

Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat tartozzunk megülni.

1. §. És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán kétség nélkül ott leszen érettünk és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatja; és az egész nemesség, valaki akar, szabadon oda gyülhessen.

 

2. CZIKKELY.

Hogy senki perbehivás nélkül el ne marasztassék.

Ezt is akarjuk, hogy a nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedveért, hanem ha előbb perbe hivatott és rendes uton törvényt láttak reá.

 

3. CZIKKELY.

A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról.

Továbbá semmi szerpénzt, sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán.

1. §. Hivatlan sem házokra sem falujokra nem szállunk.

2. §. Azonképen az egyházak népén sem veszünk semminemű szerpénzt.

 

4. CZIKKELY.

Hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad legyen.

Ha valamely nemes ember fiumagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja: a többivel azt mivelje, a mit neki tetszik.

1. §. Ha pedig testamentum nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka.

 

5. CZIKKELY.

A megyés ispánok hatóságáról és a király falus-ispánjairól.

A megyés ispán a nemesek jószágán itéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tizedet illet a dolog.

1. §. A megyei várispánoké egyáltalában senkit ne itéljenek, hanem csak a magok vára népét.

2. §. A lopókat és latrokat itéljék meg a király falus-ispánjai, de ugyanazon megye ispánja széke előtt.

 

6. CZIKKELY.

A pártolkodókról, hogy tolvajt ne kiáltsanak.

Továbbá, összepártolkodásból a nép tolvajnak senkit ne kiálthasson, mint eddig szokta vala.

 

7. CZIKKELY.

A királynak az országon kivül való hadakozásáról.

Ha pedig a király az országon kivül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor haza térend, a nemeseken hadi birságot ne vegyen.

1. §. Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni.

2. §. Azonképen, ha az országon kivül akarnánk hadakozni és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek ispánsága vagyon, a mi pénzünkön velünk jőni tartozzék.

 

8. CZIKKELY.

A nádorispán hatalmáról és a helyettes birákról.

A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül itéljen.

1. §. De nemesek perét, ha fejök vesztébe vagy birtokuk veszedelmébe jár, a király hire nélkül el ne végezhesse.

2. §. Helyettes birákat pedig ne tartson, hanem ha egyet a maga udvarában.

 

9. CZIKKELY.

Az országbiró hatóságáról.

Országunk birája, mig a curián leend, mindeneket itélhessen és a curián indult pert akárhol elvégezhesse.

1. §. De mikor az ő jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse.

 

10. CZIKKELY.

Hadban elesett jobbágyurak fiainak jutalmokról.

Ha valamely jobbágyurnak, a kinek tiszte vagyon, hadban történik halála, annak fiát vagy atyjafiát illendő tiszttel méltó megajándékozni.

1. §. És ha nemes ember halna meg azonként, ajándékozza meg fiát a király, a mint neki tetszik.

 

11. CZIKKELY.

Vendégek avagy idegenek mi módon jussanak méltóságra?

Ha vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az országba, ország tanácsa nélkül méltóságra ne jussanak.

 

12. CZIKKELY.

Akármi módon megholtak feleségének hitbéréről.

Ha valaki meghal, vagy törvény szerint halálra itéltetett, vagy perdöntő bajon esik el, vagy akármi más ok miá, annak felesége az ő hitbérében kárt ne valljon.

 

13. CZIKKELY.

Hogy a hatalmasok meg ne nyomoritsák a föld népét, se a szegénységet.

A jobbágyurak ugy kövessék a király udvarát, vagy akármerre is ugy járjanak, hogy a szegénységet ne foszszák, ne nyomorgassák.

 

14. CZIKKELY.

Az olyan ispánról, a ki az ő vára népét megrontja.

Továbbá, ha valamely ispán az ő ispánságának módja szerint magát tisztességgel nem viselné, vagy az ő vára népét megrontaná, ebben találtatván, mind az ország szine előtt vessék ki tisztéből szégyenére, és a mit elragadott, adja vissza.

 

15. CZIKKELY.

A lovászokról, peczérekről és solymárokról.

Lovászok, peczérek és solymárok nemesek falvaira szállani ne merészeljenek.

 

16. CZIKKELY.

Hogy egész megyék ispánsága örökül ne adassék.

Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk.

 

17. CZIKKELY.

Hogy szerzett birtokától senki meg ne fosztassék.

A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól soha meg ne fosztassék.

 

18. CZIKKELY.

A nemesek szabadságáról, hogy a király fiához mehessenek, és a király fia előtt elkezdett perekről.

Továbbá a nemesek, búcsut véve tőlünk, szabadon mehessenek a mi fiunkhoz, ugy mint a nagyobbtól a kissebbhez; ez azért az ő birtokuk veszedelmébe ne járjon.

1. §. Valakit a mi fiunk igaz törvény szerint fején itélt, avagy az előtte kezdett pert, mig ugyan ő előtte vége nem szakad, magunk eleibe nem bocsátjuk; viszont a mi fiunk is azonképen.

 

19. CZIKKELY.

A föld népe és vendégek szabadságáról.

A várakhoz tartozó jobbágyok szent István királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek.

1. §. Hasonlatosképen a vendégek is, akár micsoda nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve.

 

20. CZIKKELY.

A tizedről.

A tizedet pénzűl megváltani senki ne tartozzék, hanem a mit a föld terem, bort vagy gabonát, abbúl fizessék.

1. §. És ha ebben a püspökök ellentartók lesznek, nem segitjük őket.

 

21. CZIKKELY.

Hogy a püspökök ne adjanak a tizedből a király lovainak és a nép se hordjon tizedet a király jószágára.

A püspökök a nemesek jószágán való tizedből ne adjanak a mi lovainknak, se az ő népök ne tartozzék a tizedet a király jószágára hordani.

 

22. CZIKKELY.

A király disznairól.

Továbbá, a mi disznaink nemes ember erdején vagy rétjén ne legeljenek az ő akaratja ellen.

 

23. CZIKKELY.

Az uj pénzről.

Továbbá, a mi uj pénzünk esztendeig járjon, husvét napjától húsvét napjáig.

1. §. És a dénárok olyfélék legyenek, a minemüek voltak Béla király idejében.

 

24. CZIKKELY.

Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek.

Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek.

1. §. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.

 

25. CZIKKELY.

A sóról.

Továbbá, sót az országnak közepette ne tartsanak, hanem csak Szabolcson és Regéczen és a végekben.

 

26. CZIKKELY.

Hogy az országon kivül valóknak birtokot adni nem kell.

Továbbá, birtokot az országon kivül való embernek ne adjanak.

1. §. Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg.

 

27. CZIKKELY.

A nyestbőr adóról.

A nyestbőr adót azon szokás szerint fizessék, a mint Kálmán király elvégezte volt.

 

28. CZIKKELY.

Hogy a kit a törvény elmarasztott, annak oltalma ne legyen.

Ha valaki törvény rendén elmarasztatott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt.

 

29. CZIKKELY.

Az ispán jövedelméröl és a királyi jövedelmekröl.

Az ispánok csak az ő ispánságok igazával éljenek; egyebek, a királyhoz tartozók, ugymint cseberpénz, vám, ökrök, és a várak jövedelmének két része is a király számára legyen.

 

30. CZIKKELY.

Hogy a nádorispánt, a bánt és a király és királyné országbiráit kivéve, senki két tisztet ne viseljen.

Továbbá, e négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbiráját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen.

 

31. CZIKKELY.

Hogy az előlbocsátott czikkelyek arany pecsét alatt irásba foglaltatván, különb-különbféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el.

És hogy ezen mi tőlünk engedett szabadság és ezen rendelésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk következők idejében örökké erős legyen, irattuk egy igén hét levélbe, és megerősitettük a mi arany pecsétünkkel; ugy, hogy egyik levél küldessék a pápa urnak és ő is irassa bé az ő lajstromába; a másikat az Ispotályban, a harmadikat a Templomban tartsák; a negyedik maradjon a királynál; az ötödik az esztergomi káptalannál, a hatodik a kalocsainál álljon; a hetediket őrizze a nádorispán, ki az idő szerint leszen.

1. §. Oly módon, hogy az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő maga meg ne tévedjen valamikép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen; hogy ők is örüljenek az ő szabadságoknak, és azért nekünk és a mi következőinknek minden időben hivek legyenek, és a királyi koronának tartozó engedelmes szolgálatjukat meg ne tagadják.

2 §. Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.

3. §. Kelt Keled kezéből, ki egri prépost és kanczellárunk; a testté lett ige után ezer-kétszáz-huszonkettedik esztendőben, mikoron tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereczk váczi, Vincze nyitrai püspökök voltanak, a mi királyságun

Mellékletnak tizenhetedik esztendejében.

II. András király

Az Aranybulla megújítása / II. decretuma

1231

Kéziratok:

Hitelesített másolatok:1 Vatican Archives, Liber Censuum, Miscellanea, Arm. X, 1, ff.,

274v–275v (ex 353–356); Censii Camerarii Divers., Arm. XXV, 18, ff. 271–280v

Újabb kiadások:

Josephus Nicolaus Kovachich, Sylloge decretorum comitialium inclyti regni Hungariae,

quae in vulgato Corpore juris Hungarici hactenus aut penitus desiderabantur…

(Pesthini: Typis et sumptibus J. T. Trattner, 1818), I, p. 9

Marczali Henrik, Enchiridion fontium historiae Hungarorum… / A magyar történet

kútfőinek kézikönyve (Budapest: *, 1901), pp. 134–143

János M. Bak, György Bónis & James Ross Sweeney, The Laws of the Medieval Kingdom

of Hungary, I: 1000–1301, with a critical essay on previous editions by Andor

Csizmadia (The Laws of Hungary, Series I, vol. 1: 1000–1301) (Bakersfield, CA:

Charles Schlaks, Jr., Publ., 1989), pp. 38–41, 104–106; ~, Second revised edition in

collaboration with Leslie S. Domonkos (Idyllwild, CA: Charles Schlaks, Jr., Publ.,

1999), p. 36–39, and pp. 102–104 (a korábbi irodalommal)

Fordítás:

Friss Ármin, Magyar-zsidó oklevéltár / Monumenta Hungariae Judaica, I (Budapest: Wodianer F. és Fiai, 1903), p. 12, no. 13

Beér János & Csizmadia Andor, Történelmünk a jogalkotás tükrében. Sarkalatos honi törvényeinkből, 1001–1949 (Nemzeti Könyvtár) (Budapest: Gondolat Kiadó, 1966), pp. 94–100, kül. p. 98

Lederer Emma, szerk., Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához,

I: 1000-től 1526-ig (Budapest: Tankönyvkiadó, 1964), pp. 73–79: “Az aranybulla

megújítása”

Bertényi Iván, szerk., Magyar történeti szöveggyűjtemény, 1000–1526 (Osiris Tankönyvek)

(Budapest: Osiris Kiadó, 2000), pp. 274–277

XVIII.2 Iudei et Saraceni nec monetarum nec salinarum cameris nec aliis publicis

officiis preficientur

Monete et salibus ac aliis publicis officiis Iudei et Sarraceni non preficiantur.

18. §. A zsidók és szaracénusok pénzverdei és sótisztek nem lehetnek, sem más

közhivatalokat nem viselhetnek

A pénzverde, a sókamarák és más állami hivatalok élére zsidókat és
szaracénusokat3 ne állítsanak.
Hitelesítette 1232. december, Jakab / Giacomo da Pecorara, Palestrina / Praeneste
bíboros püspöke, magyarországi pápai legatus (1232–1234).
2 Más szövegbeosztás szerint: § XXXI / 31. §.
3 A szaracénok más néven izmaeliták vagy böszörmények, azaz muszlimok.